A konyha

A konyha

A KONYHA

Írta: ARNOLD WESKER

Fordította: Lőrinczy Attila

Díszlet: SZABOLCS JÁNOS
Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zene: VECSEI LÁSZLÓ
Mozgás: GYENES ILDIKÓ
Videolátvány: TÖRÖK MARCELL
Dramaturg: DERES PÉTER
Audionarrátor: TÓTH CECÍLIA
Súgó: DEME ZSÓFIA
Ügyelő: CSEPELI SÁNDOR
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

Rendező: LENGYEL FERENC m.v. Jászai Mari-díjas

“Közhelyektől mentes, póztalan látomás”  – Ez történt A konyha bemutató előadásán

Előadásainkat közönségünk látássérült tagjai számára a Sennheiser Audio Partner Kft. segít­ségével audio-narrációval tesszük akadálymentessé. Bővebb információ: magyarszinhaz.hu,
regisztráció: akadalymentesites@mszinhaz.hu

A Pesti Magyar Színház A konyha c. bemutató előadását a látássérült közönség számára audio-narrációval teszi akadálymentessé. Sok szeretettel várunk mindenkit!

Arnold Wesker
A konyha
színmű
fordította: Lőrinczy Attila

Harminc ember összezárva egy étterem konyhájában. Szakácsok, cukrászok, pincérnők, séf, tulajdonos és takarító – harminc különböző sors, különböző származás, de egy cél mindenekfölött: hogy a vendég maradéktalanul elégedett legyen. Wesker konyhája úgy működik, mint egy laboratórium: kicsiben modellezi a társadalom működését, ahol mindig meglesznek a főnökök, mások pedig örök életükre beosztottak maradnak. Ám egy ilyen, hibátlannak és óramű pontosságúnak tűnő rendszerben elkerülhetetlenek az összetűzések. Hőseink hús-vér emberek, akik szeretnek és gyűlölnek, simogatnak és marnak, meghunyászkodnak és lázadnak, azaz olyanok, mint akármelyikünk: csupán próbálnak boldogok lenni.

Az angol drámaíró immár klasszikussá vált remekművében az emberi természet egyszerre csodálatos és félelmetes rajzát látjuk. Ebben a pattanásig feszült hangulatú világban nem lehet megjósolni, hogy mi fog történni: megtalálják-e egymást a szerelmesek, kibékülnek-e a vitatkozók, vagy egymás torkának ugrik mindenki. Ezért A konyha olyan, mint egy vérbeli krimitörténet.

Ugyanakkor A konyha ízig-vérig színházi darab is: pompás szerepeket kínál a társulat tagjainak, sőt, igazi bravúralakítások lehetőségét nyújtja. A színészeknek mélyre kell ásniuk karakterük elemzésében, de precízen meg kell tanulniuk egy tömegkonyha működésének mechanizmusait is. Hogyan kell leadni a rendelést, miből áll a hollandi mártás, milyen késeket használ a húsos, milyen serpenyőben készül a laposhal – csupa olyan ismeret, amit el kell sajátítani ahhoz, hogy a konyha tökéletesen üzemeljen és a színházi illúzió teljes legyen.

Október 2-ától Önök is bepillanthatnak A konyha izgatott vágyaktól fülledt világába!

A különleges színházi kalandhoz jó étvágyat kívánunk!

FÓKUSZBAN A SZERZŐ: ARNOLD WESKER

Sir Arnold Wesker (1932-), mind a mai napig az egyik legtöbbet játszott angol drámaíró, London Stepney kerületében született. Orosz-zsidó származású apja szabóként, magyar felmenőkkel is rendelkező anyja szakácsként dolgozott. A második világháborút szülővárosában élte át, 1948-ban azonban abbahagyta az iskolát, és számtalan különböző állást vállalt, így volt konyhai kisegítő és cukrász is – s ezeket a tapasztalatait kiválóan be tudta építeni A konyha című darabjába. 1950-ben besorozták a Royal Air Force, azaz a Királyi Légierő kötelékébe, de az ’50-es évektől már tudatosan készült az írói pályára; ösztöndíjakra pályázott és egyre több helyen jelentek meg írásai, melyek között nemcsak drámákat, hanem újságcikkeket, esszéket, sőt, később novellákat és verseket is találunk.

Első, ’50-es évek végén írt színművei (Chicken Soup with Barley; Roots; I’m Talking About Jerusalem) egy trilógia részei, és Wesker már ezekben kidolgozza az ún. „kitchen sink”, azaz kb. „konyhai mosogató”-dráma alapelveit. A különleges műfaj fő jellemzője a már-már tökéletes pontosság, valósághűség a tárgyi világ és a történet körülményeinek leírásában. Wesker színpadi hősei úgy dolgoznak-közlekednek a világban, mint bármely hétköznapi ember: a jól ismert tárgyakat használják, az aktuális társadalmi és magánéleti problémákról diskurálnak, azaz egész életüket úgy rendezik be, mint bármelyik ’50-60-as évekbeli, többnyire alsó középosztálybeli, keményen dolgozó Englishman.

Ehhez a valósághűséghez nemcsak élettapasztalat és személyes érintettség, de jókora bátorság is szükséges – Wesker és nemzedéktársai (az ún. „dühös fiatalok”) ugyanis vállalják, hogy kendőzetlen szókimondással a lehető legmélyebbre hatolnak a társadalmi jelenségek vizsgálatában, s így azzal is számolnak, hogy műveik megosztják majd a közönséget. Így történt ez Wesker leghíresebb darabjával, az 1959-ben bemutatott A konyhával is, amelyet hol felháborodva, hol rajongással fogadott a publikum, ám azt mindenki feltétel nélkül elismerte, hogy valami nagyon fontos és maradandó született az angol- és egyetemes színháztörténetben, Weskernek pedig a legnagyobb drámaírók közt a helye. A konyhát azóta is sikerrel játsszák világszerte, s a magyar közönség is több előadásban láthatta már.

Wesker a fent említett darabokkal együtt mintegy 50 színpadi művet jegyez, de verses- és novelláskötetek, tanulmányok és gyerekkönyvek is köthetők a nevéhez. Több tekintélyes művészeti intézmény, akadémia és alapítvány választotta tagjai közé, rangos kitüntetései közül pedig talán lovagi címe (2006) a legjelentősebb.

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.