„A kölyökben nagyon jól kirajzolódik az emberi értékek fontossága”

Jövő hét pénteken debütál a Magyar Színház nagyszínpadán A kölyök című musical, amit a teátrum igazgatója, Nagy Viktor rendez. A hazai musicalirodalom legsikeresebbjeként számontartott előadás egy csavargó és egy árva fiú találkozásán keresztül mutatja be az olyan alapvető emberi értékeket, mint a hűség vagy a barátság. Az ünnepelt énekesnőt, Maryt alakító Jenes Kittit kérdeztük a főpróbahét előtt.

A kölyök című musical alaptörténetét egy 1921-ben készült Charlie Chaplin film adta. Ismerted korábban a darabot?

Nem. Az olvasópróbán találkoztam először az anyaggal. Szándékosan nem olvastam utána, ilyen esetekben szeretem megfigyelni, mi az első benyomásom az adott darabról és szerencsére nem kellett csalódnom. Megérintett az első pillanatban.

Kit játszol az előadásban?

Mary Pickford énekesnőt.

Mit lehet tudni Maryről, milyen karakter?

Egy hányattatott sorsú családból küzdi föl magát, rengeteget dolgozik azért, hogy valóra váltsa az álmait. Énekesnő szeretne lenni, legnagyobb vágya, hogy esténként a színpadon állhasson. Egy Harry nevű bártulajdonos fel is fedezi a tehetségét és állást kínál neki az újonnan nyílt mulatójában. Mary pedig ezért szó szerint mindent eldob. Tíz éven át dolgozik a mulatóban, amikor nem várt fordulat történik az életében, innen lesz igazán érdekes Mary útja. Egy igen kemény nő, mély érzelmekkel.

Mennyire áll közel hozzád ez a szerep?

Nem áll távol tőlem. Ő, amint kiderül a történetben, már édesanya. Ebben a tekintetben nem hasonlítunk, viszont azokkal az akadályokkal, fájdalmakkal, amiket a sikerhez vezető úton megtapasztal, könnyen tudok azonosulni. Időtlen problémákat feszeget Mary története, azt gondolom ma is éppen olyan aktuális lehet, mint az 1900-as években. Bár az életkörülményeink nem hasonlítanak, számtalan kapaszkodót találok a szerep megformálásához.

Jövő héten lesz a bemutató, hogy álltok a próbákkal?

Azt hiszem, jól. Én egyelőre azokat a jeleneteket ismerem igazán, amik engem érintenek, hiszen eddig leginkább zárt jelenteken dolgoztunk. Nincs meg a fejemben még az összkép, ezért kíváncsian várom, milyen lesz az összepróbákat elkezdeni, milyen izgalmas karaktereket hoznak majd a kollégák és hogyan forr össze egy nagy egésszé. A végső fázisban vagyunk, jelenleg csak arra vár a darab, hogy színpadra kerüljön, megérkezzen a díszletet és a csodálatos jelmezek és elkezdjük összekovácsolni, amin eddig szeparáltan dolgoztunk.

Charlie Chaplin filmjét 1921-ben mutatták be. Mennyire fog ez az időszak visszaköszönni jelmezben, díszletben vagy hangulatában a színpadon?

Érzékelhető lesz ez a korszak. A látványtervek alapján három szín dominál: a fekete, a fehér és a piros, illetve természetesen ezek árnyalatai. Ezzel a kombinációval is a némafilmek világát próbáljuk életre kelteni, ez a jelmezek tekintetében sincs másképp.

Számodra mi a legfőbb üzenete az előadásnak?

Azt hiszem, nagy hangsúlyt kap az emberi értékek fontossága, a becsület, a felelősség kérdése, a családi, baráti kapcsolatok jelentősége. Olykor talán későn érkezik a belátás azzal kapcsolatban, mik azok a dolgok, amik valóban számítanak az életben. De végsősoron mindig találhatunk olyan fordulópontokat, ahonnan még újrakezdhetjük, akár új megvilágításba helyezve, úgymond átkeretezzük a velünk történteket és ennek tükrében folytatjuk tovább.

Te milyen barát vagy?

Erről a barátaimat kellene megkérdezni, de úgy érzem, jó. Kevés közeli barátom van, de talán ez nem is baj. Velük viszont mély és szoros a kapcsoltunk, bátran mondhatom, hogy mindenben számíthatunk egymásra. Ha bármelyikőjüknek szüksége van rám, mindig tudja, hogy mikor, hol talál meg. Hálás vagyok értük.

Szakmabeliek vagy civilek a barátaid?

A legjobb barátnőm szakmabeli volt, korábban táncosként dolgozott, mára már pszichológus. Egyébként a pszichológia fontos része az én életemnek is, így valóban azt mondhatom, az életünk minden területén megértjük, segítjük és erősítjük egymást. A többiek főleg kolléganőim, akikkel nincs rivalizálás közöttünk, örülünk egymás sikereinek.

Az idei évadtól megújult a színház, ez mennyire volt sikeres, milyenek a visszajelzések?

Nagyon jók. A nézők jól fogadják, hogy több dologban újított az intézmény, van egy újfajta lendület, frissesség a színházban. Az életben minden téren szükség van néha megújulásra, nagy öröm, ha ezzel a nézők tetszését is elnyerjük.

A kölyök lesz a hetedik repertoáron lévő előadásod. Van olyan darab, amelyik a kedvenced, vagy különösen fontos a számodra?

Igen, az egyik a Valahol Európában. Most úgy érzem, A kölyök is olyan lesz, amit élvezettel fogok játszani. Fantasztikus a zenéje, amikor az olvasópróbán először meghallottuk a dalokat, csak ültünk és néztünk egymásra szótlanul. Annyira megható volt, hogy szó szerint tartanunk kellett magunkat, hogy végig tudjuk hallgatni, énekelni ezeket a melódiákat. A Valahol Európában is egy rendkívül szívbemarkoló előadás, amelyben komoly érzelmeket tudunk mozgósítani, közvetíteni. Szeretem a könnyed szerepeket is, de különösen fontos számomra, hogy komplex, árnyalt figurákat is tudjak játszani.

A közvetítés volt a kulcs, amikor a színészi pályát választottad?

Valószínűleg igen. Illetve az, hogy azokat a szélsőségeket, indulatokat, érzelmeket, amelyek bennem vannak, egy megfelelő terepen fel tudjam használni. A színpad az egyik legalkalmasabb hely, azt gondolom. Az engem ért impulzusokat, mind ki tudom ventilálni úgy, hogy közben a szerep is gazdagodik. Felszabadító érzés! Elég temperamentumos és érzelmes vagyok és igyekszem a hétköznapi tapasztalatokat is hasznosítani a színpadon.

Könnyű veled?

Alapjáraton igen, nagyon fegyelmezett vagyok. Folyamatosan dolgozom magamon, mert karakán és karcos is tudok lenni, de ezeket, azt hiszem, jól kordában tudom tartani. Ez a pálya megköveteli az önreflexiót, arról nem is beszélve, hogy az emberi kapcsolatok is csak akkor tudnak fejlődni, ha rugalmasak, empatikusak vagyunk. Nyitott vagyok, logikus és elég racionális sokszor. Mindig meg kell értenem, mi miért történik, akkor tudom igazán elfogadni. Erős az igazságérzetem, így a szerepeimben is szüntelenül keresem az igazat, a valódit.

Szerző: Steindl Gabriella
Forrás: Deszkavízió
Fotók: Kovács Milán