A nő, akit imádott a közönség – és akit elítélt a történelem

Kevés sors volt olyan ellentmondásos, mint az övé: a dicsőségtől a meghurcolásig, a rivaldától a száműzetésig. Fedák Sári most újra a Magyar Színház színpadára lép. 2025. október 3-án bemutattuk Olt Tamás zenés tragikomédiáját: A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt. A Magyar Színház színpadán újra életre kelt a magyar színháztörténet egyik legkülönlegesebb alakja: Fedák Sári – az első igazi díva, az első celeb, akit imádott a közönség, és akit a történelem igaztalanul feledésre ítélt.

Fedák Sári a 20. század első igazi sztárja: az operettszínpadok koronázatlan királynője volt, akit egyszerre imádott és üldözött a kor sajtója.
Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája lenyűgöző korrajz, amely a dicsőségről, az igazságtalanságról és az emberi tartásról szól.

A darab azt a történetet mondja el, amelyről sokan hallottak, mégis kevesen ismerik az igazságát. Fedák Sári népbírósági pere annak idején valódi társadalmi esemény volt – a tárgyalásra szóló jegyek szó szerint mind elkeltek. Most, csaknem nyolcvan évvel utolsó fellépése után, Fedák története ismét a Magyar Színház színpadán elevenedik meg – ott, ahol pályája is kezdődött.

Megrendítően hiteles színészi játék

A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák Sári áll, aki visszatekint életének diadalaira és bukásaira: a csillogó operettszínpadokra, a Molnár Ferenccel való viharos kapcsolatára és a népbíróság előtti méltatlan tárgyalásra.

Az előadás különleges ereje abban rejlik, hogy zenében, humorban és tragédiában egyszerre mesél el egy elfeledett életutat – miközben ismert dallamok csendülnek fel legendás operettekből: Hajmási Péter, Hajmási Pál, Mágnás Miska, Bob herceg.

Az előadás kettősségét két kivételes színésznő játéka teremti meg.

Kubik Anna megrázóan hitelesen formálja meg az idős, meghurcolt Fedák Sárit – alakítása olyan erejű, hogy a nézők szinte együtt lélegeznek vele. Ez a szerep Kubik Anna méltó visszatérése a Magyar Színház deszkáira – a közönség újra rajongva ünnepli őt.

Kiss Anna Gizella, a fiatal Fedák szerepében berobbantotta az új évadot, energiájával, kisugárzásával és énekhangjával varázsolja el a nézőket – nem vitás, a primadonna szerepe egy új csillagot emelt a magyar színházi égboltra.

Haumann Máté Molnár Ferenc szerepében nyers, mégis elegáns erővel jeleníti meg a férfi szenvedély természetrajzát. Alakítása egyszerre játékos és veszélyesen őszinte: egy férfi, akit elragad a szerelem, magával sodor a vágy, aki a baráti mámorban elveszíti önmaga fölötti kontrollját. Haumann Máté Molnár Ference nem idealizált hős, hanem élettel teli, ösztönös és sebezhető férfi, akit hajt a kíváncsiság és a vágy – mindezt lehengerlő természetességgel hozza színre.

Soltész Bözse Fedák Sári hűséges szobalányát és bizalmasát, Kerék Margitot formálja meg rendíthetetlen alázattal és szelíd emberi melegséggel. Az ő jelenléte az előadásban a remény és a hűség szimbóluma: egy nőé, aki csendben, de kitartóan tartja a lelket a megfáradt primadonnában. Soltész Bözse őszinte, letisztult játéka néhány pillanatra megpihenteti a drámát, és emberi közelséget ad a legendává vált történethez.

Csikós Máté, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója, lenyűgöző hitelességgel formálja meg az ávós ügynököt, aki eleinte Fedák Sári rajongójaként tűnik fel.
Játéka fokozatosan tárja fel a karakter kettősségét: a látszólag lelkes rajongó mögött a rendszer kegyetlen szolgája bontakozik ki. Ez a fordulat nemcsak egy drámai csúcspont, hanem az előadás egyik legmegrendítőbb történelmi pillanata is – amikor szembesülünk azzal, hogy a hatalom nevében bármeddig képesek elmenni azok, akik uralni akarják az emberi sorsokat.

Csankó Zoltán, Rancsó Dezső és Fillár István játéka kegyetlenül pontos képet fest a népbírósági eljárásokról és a hatalom természetéről, megmutatják, hogyan torzul el az igazság, amikor a hatalom dönt az emberi sorsok felett.

Vlahovics Edit, Varga Szilvia és Nagy Petra alakításai finom eleganciával és korhű pompával idézik meg a múlt színházi világát. Mint a kor neves színészei, mindhárman különleges atmoszférát teremtenek a színpadon: a női karakterek sokféleségét – barát, rivális, áruló vagy társ – emberi mélységgel és árnyaltsággal formálják meg.

A társulat minden tagja része az előadás erejének – a kisebb szerepek is élnek, lélegeznek, ettől lesz a produkció hiteles, izgalmas és valóban megérintő.

A Fedák Sári-ügy egyszerre korhű és mai – a múlt története, amely a jelenben is égetően aktuális.

Nézői reakciók – „Sírtunk. Tapsoltunk. Gondolkodtunk.”

Az előadás minden este hosszú, mély tapsot kap. A nézők megrendülten, könnyes szemmel hagyják el a nézőteret:

„Szíven ütött. A végén elsírtam magam.”
„A színészi játék fantasztikus – elképesztő érzelmi vihart kavart.”
„Fedák Sári története a mi történetünk is. Minden magyar embernek látnia kell.”
„Ez a színház most valóban a küldetését teljesíti: szórakoztat, elgondolkodtat és az igazat mutatja meg.”

A Fedák Sári-ügy nem csupán egy előadás – értékteremtő színházi esemény.
Történelmi múlt, szenvedély, igazságkeresés és zene – minden, amitől a színház igazán élni kezd.

A Magyar Színház ezzel a produkcióval nemcsak egy legendás művésznőnek állít emléket, hanem méltó módon mondja ki azt, amit évtizedek óta ki kellett volna:
Fedák Sárit végre a helyén kell kezelni – a legnagyobbak között.