Fedák Sári – a nő, akiről 100 éve mindenki beszélt
Fedák Sári pályafutása első lépéseit a Magyar Színház deszkáin kezdte 1897-ben, innen indult el a 20. század egyik legnagyobb magyar sztárjának útjára. Ő volt az első igazi díva, az első celeb, akit imádott a közönség, és akiről folyamatosan cikkezett a sajtó. 82 év után most – ha nem is személyesen, de történetén keresztül – újra visszatér a Magyar Színház színpadára. Ismerd meg azt a nőt, aki egyszerre volt művész, botrányhős, hazafi és példakép, ismerd meg Fedák Sárit!
Miért kell ma is emlékeznünk rá?
Fedák Sári nemcsak színésznő volt, hanem egy jelenség: nő, aki száz évvel ezelőtt már megélte mindazt, amire sokan vágytak.
Merész, provokatív, bátor és szenvedélyes.
A színház, a divat, a közélet és a társadalmi ügyek meghatározó alakja, akiről a mai napig beszélünk.
Most újra a Magyar Színház színpadán idézzük meg az életét és a legendáját.
Fedezd fel Fedák Sárit – és légy részese a történetnek!
Nézd meg élőben a Magyar Színház premier előadását!
„A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt”
Egy korszak első igazi sztárja
A 20. század elején, amikor a nők még alig kaptak lehetőséget a színpadon és a közéletben, egy fiatal lány úgy döntött: nem fogadja el az apja által kijelölt utat. Fedák Sári nem akart férjhez menni egy idős férfihoz – inkább a színpadot választotta.
Merész döntésével és rendíthetetlen akaratával elindult azon az úton, amely a korszak első igazi szupersztárjává tette.
A díva, aki mindenkit megelőzött
Fedák nemcsak tehetségével hódított. Ő volt az első nő, aki saját stílusával, extravagáns öltözékével és határozott fellépésével sztárrá vált egy férfiak uralta világban.
Sztrucctollas kalapban, bundában és Cadillacben jelent meg az utcán – a pesti közönség pedig nem győzte csodálni és pletykálni. Ő volt az első magyar díva, az első celeb, akiről mindenki tudni akart mindent.
Színpadon és a közéletben
1904-ben a Magyar Színház közönsége először látta Fedák Sárit János vitéz szerepében. Egy nő, aki férfi hőst alakított – és ezzel a női szabadság jelképévé vált.
De nemcsak a színpadon alkotott maradandót: 1915-ben saját pénzéből hadikórházat alapított, ahol maga is ápolónőként dolgozott. A csillogás mellett emberség és hazaszeretet jellemezte.
Botrányok és bátorság
Fedák Sári életét botrányok, szenvedélyes szerelmek és politikai állásfoglalások kísérték. Ady Endre verseiben is feltűnt, a lapok pedig szinte naponta cikkeztek róla.
Ő volt a nő, akit egyszerre csodáltak, irigyeltek és támadtak – de mindig megmaradt önazonosnak. Egy igazi korszakalkotó, aki nem ismert határokat.
Egy nő, aki ma is példakép
Fedák Sári története nemcsak a múlt, hanem a jelen üzenete is.
Egy nő, aki mert nemet mondani, aki szabadon választotta meg életét, és aki száz éve is olyan dolgokat valósított meg, amelyekről a legtöbb nő csak álmodhatott.
Ezért lehet ma is inspiráló, ezért érdemes újra és újra mesélni róla.
Némafilm
Három hét
Fedák Sári mint divatikon és az első magyar celeb
Fedák Sári (1879–1955) nem csupán a színházi világban, hanem a mindennapi életben is meghatározó jelenség volt. Már a 20. század elején olyan mértékben vált ismertté és figyelemmel kísért személlyé, mint később a modern értelemben vett hírességek – sokan őt tartják az első magyar „celebnek”.
Divat és öltözködés
Fedák mindig ügyelt arra, hogy megjelenése különleges, feltűnő és elegáns legyen. Szerette a feltűnő kalapokat, a gazdagon díszített ruhákat, és színpadi jelmezeiben is gyakran határokat feszegetett. Öltözködése a korszak női ideálját egyszerre követte és formálta: a közönség a színpadon túl is kíváncsi volt arra, mit visel, hogyan jelenik meg egy-egy nyilvános eseményen.
Rúzs és smink
A 20. század elején a rúzs és a feltűnő arcfestés még nem volt általánosan elfogadott a nők körében, sőt sokszor frivolnak számított. Fedák azonban bátran használta a színpadon és azon kívül is, ezzel is előrevetítve a modern női szépségideál alakulását. A festett ajkakhoz és erőteljesebb sminkhez való viszonya a korabeli bulvársajtó egyik kedvenc témája volt.
Viselkedés és nyilvános szereplés
Fedák nemcsak színésznőként, hanem nyilvános szerepléseiben is határozott, olykor provokatív személyiség volt. Nyíltan vállalta véleményét, szókimondása miatt sokszor botrányok középpontjába került, de éppen ez a bátorság tette őt emlékezetessé. Nem egyszer vitába szállt politikusokkal, kollégákkal, sőt a közönséggel is.
Az első magyar celeb
Az akkori sajtó és közönség olyan kíváncsisággal követte életének minden mozzanatát – lakásait, utazásait, szerelmi életét, vitáit –, ahogyan ma a hírességekét. Fedák tudatosan is játszott erre: botrányai, extravagáns nyilvános fellépései és fényűző életstílusa a figyelem középpontjában tartották.
Összességében Fedák Sári egyszerre testesítette meg a színpadi dívát, a divatdiktátort, a modern nőiség egyik előfutárát, és azt a közéleti jelenséget, akit ma „celebként” emlegetnénk.
Egy kis olvasmány
Ezeket mindenképp tudnod kell Fedák Sáriról
1. A házassági trükk
Fedák Sári már fiatalon bizonyította, hogy nem mindennapi észjárással rendelkezik. Kijátszotta saját édesapját, aki mindenáron kérőt akart találni lányának: Sári házasságot ígért egy a saját apjánál is idősebb, megözvegyült ezredesnek, aki becsületszavát adta a frigyre. Az édesapa nem hagyhatta, hogy lánya egy vénember asszonya legyen. Így inkább beleegyezett Sári eredeti szándékába, hogy a fővárosban színészi tanulmányokat folytasson. Ezzel a trükkel meg is pecsételődött a leány sorsa, egyenes úton elindult a hírnév felé.
A történetben ott rejlik az első nagy „Fedák-csavar”: az apja választhatott, hogy egy vén ezredes felesége lesz-e a lánya, vagy színésznő. Ő inkább a színházat választotta – így Sári első nagy alakítása a saját életében született meg.
2. Első lépései a Magyar Színházban
Színi tanulmányai után 1897-ben, a Magyar Színház megnyitóján statisztaként lépett színpadra a Gésák című darabban. Már ekkor kitűnt szemtelen játékosságával: elcsente a közönség figyelmét a főszereplőktől, amivel kollégái bosszúságát, a közönség viszont kíváncsiságát váltotta ki. Kritikusok szerint egyből kész művésznőként állt a lámpák elé.
És ha a gésa nem volt színen? Akkor Sári egyszerűen a színpad előterébe lopakodott, és olyan átéléssel bámulta a többiek játékát, hogy a nézők figyelme újra és újra rá terelődött. Nem csoda, hogy Sziklay Kornél, a társulat vezető komikusa folyton dühöngve próbálta hátrébb terelni:
– Mit képzelsz magadról, te vaksi lány?
Mert bizony Sári erősen rövidlátó volt. De annál elszántabb. És ez az elszántság lett később is a védjegye: akár apród, akár primadonna, ő soha nem maradt a háttérben.
3. A hecc mestere
Korának prűd világában a férfiközönséget lábainak mutogatásával bolondította meg. A karzat nézői tomboltak érte, míg a páholyok urai eleinte csak halkan kuncogtak. Ő volt az első, aki tudatosan provokált – és a közönség hálás volt ezért.
Bános Tibor megfogalmazása a Fedák- biográfiájában:
„Az álszemérmes kor alkonyán, a jól elrejtett női lábak és bokák virágzó divatja idején egyszer csak felpattant a színpadra egy tüzes csikó lány, akinek jó alakja, hosszú lábai vannak, s nem átallja azokat mutogatni vagy talán heccelni is vele az úgyis lobbanékony, heves vérmérsékletű férfiközönséget, amely természetesen vette a lapot. Ez persze csupán a harmadik emeleti karzatra meg az állóhelyek férfiközönségére vonatkozott, a vékonypénzű, de mindenért hálás közönségre, amely tapsaival és füttyeivel követelte őt. Lejjebb, a páholyokban és a földszinten legfeljebb magukban kuncogtak az urak. Nyíltan még nem mertek mellette színt vallani. Arra csak később került sor.”
4. Provokatív interjúk
Fedák Sári sosem ismert határokat. Egy színházi körkérdésben például, amikor vetélytársa hűtlenségi élményeit mesélte, ő így felelt: „Kérdezze inkább azt, hányszor voltam hű!” Tréfásan azt is megjegyezte: „Hány embert öltem? Majd csak ezután fogok!” A botrány mindig növelte népszerűségét.
5. Ő lett János vitéz
A legendás primadonna minden akadály ellenére elérte, hogy ő játssza Kukorica Jancsit. A bemutató 1904-ben zajlott, és Sári fergeteges sikert aratott. A kritikusok szerint „csodát produkált: operett levegőt a nagy magyar Alföldön”.
Színi Gyula, a kor neves műítésze írja a Hét című lapban:
Megjelent Kukorica Jancsi, aki nem volt más, mint Fedák Sári. Ilyen estéjére még nem emlékezünk. Sikerült neki valami, amire nem lehet senkit sem megtanítani, és amit nem elég megérezni, hanem meg is kell játszani. Néhány mozdulattal tönkre is tehetett volna mindent, csak egy női Sobri Jóskát kellett volna megszólaltatnia. És a karikás ostorával, a nagy karimás kalapjával, a belépőnótájával, meg a fiús jókedvével csodát produkált: operett levegőt a nagy magyar Alföldön.
6. A nemzeti ügy szószólója
Sári nemcsak a színpadon volt szenvedélyes. Részt vett a Tulipán-mozgalomban, leveleiben és fellépésein is tüzesen agitált a magyar nyelv és a magyar áru mellett. Német nyelvű leveleket például azonnal széttépett. János vitézként így énekelte: „Az én nevem, az én nevem, Kukorica János!” – a közönség számára pedig ő lett a nemzeti büszkeség hangja.
Bartha Miklós a Magyarország című lap publicistája 1903 szeptemberében Az osztrák-németek címmel közöl írást, amelyben a nép nevében kéri ki magának az „osztrák-németek” hangsúlyos jelenlétét a magyarok életében.
Sorait azzal zárja:
Nincs a civilizált világban hozzájuk hasonló hitvány nép!
Fedák Sári másnap levélben gratulál a szerzőnek:
Minden sorával egyet értek!
7. A Népszínház tragédiája
A Népszínház utolsó igazgatója, Vidor Pál, olyan szerződést kötött Fedák Sárival, amely a színház anyagi pusztulásához vezetett. A Rab Mátyás bukása után az igazgató öngyilkos lett, és a város Fedákot okolta. Tömeg várta és lökdöste, a sajtó támadta – ő pedig bejelentette visszavonulását.
A sajtó hatalmas kampányba kezdett ellene, fővárosi színészek egy csoportja közzétett egy nyilatkozatot, melyben azt írták, hogy Fedák Sárival soha többé nem lépnek fel egy színpadon. Ezután már a színésznő is kénytelen volt megszólalni nyilvánosan: “Soha többé nem lépek fel, visszavonulok a színpadtól tószerdahelyi birtokomra, és gazdálkodni fogok”.
Fedák természetesen nem vonult vissza a színpadtól: egészen a második világháború végéig a magyar színjátszás egyik nagyasszonya maradt.
8. Ady rajongása
Ady Endre rajongással írt róla. „Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki” – írta. Szerinte olyan erővel forgatta fel a budapesti színházi világot, mint Napóleon az európai hadszíntereket.
Ady Endre: Fedák Sári
Ez a leány a nagy mindennek
Remekbe termett, kicsi mása,
A hóditó, tüzes, pogány vér
Gyönyörű és szent lázadása.
Ez a leány gyönyörüséges ember,
Szilaj vággyal, vad szerelemmel.
Nem értitek? Jól van: ne tessék!…
Ez a leány tökéletesség!
Ez a leány tökéletesség,
Ez a leány a szebbik élet,
Ez a leány szomoru vígság,
Ez a leány csak idetévedt.
Körülte sír, suhogva, szállva,
Heinének s Offenbachnak árnya…
Mennyit fog még sírni, bünhődni,
Mert szebb és különb, mint a többi…
9. A kártya királynője
Fedák Sári neve nemcsak színpadi munkássága révén maradt fenn, a legenda szerint nagyon szeretett kártyázni. Ha ezt halljuk: „Fedák Sári mindent visz!”, tudjuk, hogy a kártyajátékok világába tévedtünk, ahol igen értékes bemondásnak számít a művésznő neve. Két kártyajátékban is szerepel a primadonna neve. Az egyik az alsós játék, melynek egyik bemondása volt a Fedák Sári. Ebben az esetben a játékos arra vállalkozott, hogy a piros királlyal vigye el a hetedik ütést.
A másik az ulti, mely kártyajátékban a legmagasabb kontra bemondását róla nevezték el, a „fedáksári” a legnagyobb kontrafokozat, a játék csúcspontja, 64-szeres szorzást jelent. A Magyar Ultiszövetség a mai napig megrendezi a Fedák Sári Ulti Kupát.
10. A Cadillac úrnője
Fedák Sári nőként az elsők között ült autó volánja mögé Magyarországon. Méregdrága Cadillacje jelképezte modern, önálló női énjét. Vetélytársai, pályatársai így Honthy Hanna is igyekeztek példát venni róla, de Fedák ebben is megelőzött mindenkit.
A képen látható gépkocsi valószínűleg egy 1900 körül gyártott Mercedes.
11. Különös esküvője
Molnár Ferenc díványán egyszer egy monogrammos párnát fedeztek fel: „FS” – kérdésre az író csak ennyit felelt: „Ez, kérem, Folnár Serenc.” Hamarosan már mindenki tudta, hogy Fedák Sári és a világhírű író együtt élnek.
Szenvedélyes kapcsolatuk egyszerre volt szerelmi dráma és társasági szenzáció. Molnár szerepeket írt neki, Sári pedig bevezette a férfit a nagypolgári szalonokba. Amikor azonban Molnár beleszeretett a fiatal Darvas Lilibe, Fedák nem hagyta magát: különös fordulattal épp ő kérte meg az írót, hogy vegye feleségül. Az esküvő inkább szakítás volt, mint boldog kezdet, a válás pedig ugyanolyan hangos, mint amilyen viharos volt a szerelmük. 1926-ban végül elváltak, hogy Molnár elvehesse a türelmetlenül várakozó Darvast Lilit. A válóper éppúgy teljes médianyilvánosság előtt zajlott, mint az egész közös életük. Fedák kezdetben nem kért pénzt a válás során, maga is jómódú volt: “Nekem csak az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!” – mondta. A végén azért csinos summával a zsebében írta alá a válási papírokat.
Forrás: nlc.hu
12. Négy hét alatt németül
Berlinben a Deutsches Theater egyik előadása után Fedák Sári a művészbejárónál várta meg a főszereplőt, Beregi Oszkárt. Ő mutatta be neki Max Reinhardtot, a legendás igazgatót. A társalgás közben Sári egyszer csak felállt, és kijelentette:
– Négy hét múlva folytassuk, addigra megtanulok németül.
A társaság kinevette. Négy hét múlva azonban visszatért – és úgy beszélt, mintha hónapok óta intenzíven tanulta volna a nyelvet. Egy év múlva már színpadképes volt, s a bécsi Johann Strauss Theaterben aratta első nagy nemzetközi sikereit.
13. Ellenségből barátnő: Jászai Mari
Jászai Mari eleinte hevesen támadta Fedákot, sőt Vidor haláláért is felelőssé tette. Ám később kibékültek, leveleztek és letegeződtek: közös fellépésük legendássá vált, Jászai pedig elismerte Fedák drámai tehetségét.
Jászai Mari így dícsérte Fedákot: „Zsazsa, amit te csinálsz, az már nem szavalás. Hiszen te kész tragika vagy.”
14. Hadikórházat alapított
Az első világháború idején saját vagyonából rendezett be kórházat a Radetzky-laktanyában. Röntgengépet vett, műtőt alakított ki, 300 operációnál segédkezett önkéntesként. Magánvagyonából 60 000 aranykoronát áldozott – ezért katonai kitüntetést is kapott.
„Mint a hivatalos lap közli, a háborúban a hadi egészségügy körül szerzett, különös érdemeiért, Fedák Sárit a hadiékitményes Vöröskereszt díszjelvény II. osztályával tüntették ki. Külön is becsessé teszi e kitüntetést, hogy Ferenc Salvator főherceg meleghangú levélben mondott köszönetet Fedák Sárinak azért az önzetlen buzgó munkálkodásáért, amit a kórházban a háború kitörése óta végez.”
Fedák Sári kitüntetése. In. Pesti Hírlap, 1915. november 7. XXXVII. évfolyam, 310. 12882. szám
15. Több mint operettprimadonna
Molnár Ferenc Farsang című darabjában prózai szerepben is bizonyította: nemcsak énekesnő, hanem igazi színésznő. Kamilla alakításával bebizonyította, hogy drámai erőben is a legnagyobbak közé tartozik.
Lengyel Menyért írja a bemutató után:
Fedák a múltjából egy hangot, mozdulatot nem hozott át. Tehetsége olyan rendkívüli, hogy úgy hatott, mintha ezen az estén egy eddig ismeretlen drámai színésznő lépett volna fel. Szerepéhez hozzáadta azt, amit csak kevés színésznő fog e szerepben utána csinálni: előbbi életét, származását, vidéken töltött éveit. Utolsó jelenetét szavak nélkül, tiszta művészi eszközökkel, felejthetetlen testtartással s oly fekete gyászban csinálta, mintha a saját koporsóján lépkedne.
16. Fedák Sári az első magyar filmben — tánc és emlék
1901-ben készült el A táncz című magyar némafilm — a mozgóképet alkalmazó, dramatizált jeleneteket tartalmazó első hazai filmalkotás. Fedák Sári ebben a produkcióban japán táncot adott elő, együtt többek között Blaha Lujzával és Márkus Emíliával. A film bemutatója előtt három héttel tűz pusztította el a forgatás laborját, de a közönség támogatásával újraforgatták a jeleneteket. Habár maga a film mára elpusztult (semmiféle eredeti kópia nem maradt fenn), a korabeli újságcikkek, állóképek és leírások révén tovább él.
A bukás, a per és a hányattatott évek
A háború után Fedák Sári életét nemcsak a reflektorok fényében, hanem a fogvatartás és a bírósági ítélet árnyékában is megpecsételte az ítélkezés.
A Népbíróság első fokú ítéletben népellenes bűntettért ítélte el: 2 év börtön, teljes vagyonelkobzás, közügyektől való eltiltás. Az indíték: „náci eszmék terjesztése”. Az ítéletben enyhítő körülményként szerepet játszottak többek között: az, hogy idősödő színésznő volt; az üldözött zsidók támogatása; hosszú pályafutása és külföldi sikerei.
A másodfokú ítélet csak egy vádpontot tartott meg igazoltként: Fedák Sári szerepét a németbarát Donausender rádió munkájában kifogásolták. A büntetés 8 hónapi fegyház lett; politikai jogainak gyakorlását öt évre felfüggesztették, három évre eltiltották attól, hogy Budapesten dolgozzon. A vagyonelkobzást visszavonták. Előzetesben töltött idejét beszámították, 1946. szeptember 4-én szabadult ki a Márianosztrai női fegyházból.
Az utolsó évek
A büntetés után Fedák Sári visszavonult, Nyáregyházán élte meg az életének hátralevő részét, távol a fénytől. Egy egyszerű, földpadlós, háromszobás kertilakba költözött, majd az államosítás után tanyasi viszonyok közé utalták ki. Utolsó éveiben olvasott, kézimunkázott, szőtteseit árulta. A közösség egyszerű, de kedves „Zsazsa néninek” ismerte.
1955. május 5-én hunyt el Budapesten, 75 éves korában.
Minden jegy elkelt…
A tárgyalását, annak körülményeit bemutatja a Magyar Színház premier előadása „A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt”. Fedák Sári Népbíróság előtt zajló pere valóságos társadalmi esemény lett: a tárgyalásra szóló jegyek mind elkeltek, a közönség úgy özönlött, mintha egy újabb premierre készülne.
PREMIER | JEGYEK
A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt
GALÉRIA
Források:
- Origo
- Nfi.hu
- arcanum.com
- Gellery Hungaricana
- Tamás Gajdó – Színháztörténeti metszetek a 19. század végétől a 20. század közepéig
- wmn.hu
- nlc.hu
