Káin és Ábel ringbe száll

A Magyar Színház 2024/25-ös évadának első színházi nevelési bemutatója a Káin és Ábel ringbe száll. A darab rendezőjével, Madák Zsuzsannával beszélgettünk a műfajról, a műfajhoz kötődő személyes viszonyáról, az előadás aktualitásáról, születéséről, a karakterekről és a mondanivalóról.

Ez a különleges előadás a bibilai Káin és Ábel, vagyis az emberiség első testvérpárjának történetében gyökerezik, ugyanakkor egyfajta kortalan keretben meséli el a fiúk történetét. Az előadás Madák Zsuzsanna rendezésében kifejezetten a 10-14 éves korosztálynak szól. A Káin és Ábel ringbe száll egy egyszerre mély és elgondolkodtató, ugyanakkor a mai fiatalok nyelvén szóló, szórakoztató produkció. Az előadás során a résztvevő gyerekek a színészek közreműködésével dolgozhatják fel a történetben megjelenő feszült helyzeteket, színházi formákon keresztül értelmezhetik a látottakat.

Vannak, akik még sosem találkoztak ezzel a műfajjal, hogy „komplex színházi nevelési előadás”. Mit mondanál nekik?

Ebben a műfajban ugyanolyan jelentőséggel bírnak a művészeti és a pedagógiai célok az alkotók számára. Fontos, hogy az interakció, interakciók szerves részét képezzék az előadásnak, hogy a zárt színházi részek, illetve az interakciók tartalmilag, formailag egységet alkossanak. Magát az előadást is úgy kell megtervezni, megalkotni, hogy abban a résztvevő fiataloknak is dolga legyen, hogy az ő ötleteik, gondolataik is az előadás részévé válhassanak.

A műfajnak fontos sajátossága, hogy az előadáson egy alkalommal egy osztály vagy egy iskolai kisközösség tud részt venni, hiszen elengedhetetlen, hogy a közös játék, gondolkodás biztonságos keretek között valósuljon meg. Természetesen nem jelent problémát, ha a fiatalok korábban nem vettek részt hasonló programban. Sőt! Egy színházi nevelési előadás jó formája lehet a színházzal való első találkozásnak is.

Mi inspirált arra, hogy Káin és Ábel történetéből készüljön színházi nevelési előadás?

Sok éve dolgozunk együtt Romankovics Edittel, több bibliai történet is foglalkoztat bennünket. Ahogy a legtöbb ószövetségi történet, a Káin és Ábel is univerzális kérdéseket vet fel, amellyel mindannyiunknak dolga van. A Magyar Színház az idei évadban a felső tagozatosokat kívánta megszólítani egy új színházi nevelési előadással. A testvérpár történetéhez pedig úgy véljük, hogy jól tud kapcsolódni ez a korosztály, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ebben az életkorban fokozódik a kortársak közötti versengés, illetve megváltozik a szülőkhöz való viszony elvásárok és megfelelési vágy tekintetében. Ezért vetettük fel ezt a korábban körvonalazódott ötletünket a színház számára, amelyet a vezetőség nagy örömmel és várakozással fogadott.

Milyen kérdéseket jár körül a Káin és Ábel előadása? 

A történet középpontjában a testvérek közötti versengés, a szülőknek és a külvilágnak való folyamatos megfelelési vágy áll. Izgalmas kihívás volt a színészekkel együtt kibontani a dráma fókuszában álló család történetét. Annak a családét, amelynek az életébe beköltözik, majd állandóvá válik a versengés. Azt vizsgáljuk az előadáson keresztül, hogy miért és hogyan válik pusztítóvá a versengés, ami akár inspiratív is lehetne. 

Hogyan illeszkedik az előadás a mai fiatalok életéhez és kérdéseihez?

Az időtlen keretben elmesélt történet lehetőséget teremt arra, hogy az emberi létezés univerzális nehézségeiről gondolkodtassunk: a lélek érzékenységéről, a szeretetről, a féltékenységről, a dühről, a kitartásról, a tehetetlenségről, az összetartozásról, illetve az elutasítottságról. Az előadásban tematizált problémafelvetések kortalanok, örökérvényűek. A kamaszok életében, a változó referenciapontok miatt, pedig kifejezetten releváns ezekről a kérdésekről színházon keresztül egy közösségben beszélni.

Hogyan vonjátok be a fiatalokat az előadásba?

Előadásunk második felében nyitunk a résztvevő gyerekek felé. A színészek eljátsszák a történetet, majd közös játékra és gondolkodásra hívják a résztvevő fiatalokat, amely során megvizsgáljuk, hogy milyen következményei lehetnek a folyamatos versengésnek, és hogyan lehet épségben túlélni, ha olykor a vesztes oldalra kerülünk.

Milyen látványelemek és zenei aláfestések erősítik a drámai hatást?

Az előadásunk univerzális világának megteremtésében fontos szerepet játszik a zene, a mozgás, illetve a látvány, azaz a szimbolikus tárgyak, jelmezek és a tér. Az előadásban dalok és prózai jelenetek váltják egymást; a helyszínek és a szereplők sűrű váltakozását, valamint az idő múlását zenei kórusok kísérik. Az előadás zeneszerzője Bubnó Lőrinc, a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője, igazán izgalmas, a színészek számára is kihívást jelentő zenét írt. Az előadás látványvilága pedig a fitnessvilág rekviziteit emeli szimbolikus síkra. Mihály-Geresdi Zsófia látványtervező igazán érzékeny teret álmodott a történet számára.

Hogyan használjátok a „ring” mint helyszín szimbolikáját?

A ring mint küzdőtér több szinten jelenik meg az előadásban. Megjelenik fizikai valójában, hiszen a páston valóban összecsapnak a szereplők, illetve megjelenik a szereplők lelkében is, amelyet számos formában tetten érhetünk az előadás során.

Milyen volt a színészekkel való közös munka?

Igazán izgalmas volt a négy színésszel, Fazekas Lászlóval, Kosznovszky Mártonnal, Penke Somával és Varga Fekete Kingával a közös alkotás. Nagyon érzékenyen közelítették meg a témát, illetve komoly színészi és pedagógiai munkát tesznek bele az előadásba. Fontos volt számunkra, hogy közösen megtaláljuk a kapcsolódási pontjaikat a szerepeikhez, illetve hogy valódi kérdéseik legyenek a témával kapcsolatban, hiszen csak így tudnak hitelesen részt venni az előadásban, illetve a rájuk bízott pedagógiai munkában. Hiszem, hogy az energiájuk, tehetségük, nyitottságuk magával fogja ragadni a fiatalokat.

Hogyan készülnek a színészek arra, hogy a fiatal közönséget megszólítsák?

Romankovics Edit nemcsak az előadás alapjául szolgáló dráma szerzője, hanem az interakció tervezője is, illetve ő tréningezte, tréningezi a színészeket az interaktív rész moderálására. Editnek hatalmas tapasztalata van színházi nevelés területén, rendkívül jó szakember, workshopokon keresztül képezte, képzi a színészeket arra, hogy kreatívan, önazonosan tudják megszólítani az előadáson résztvevő fiatalokat.