Nagy Viktor: A színházi világban az ötlet ér a legtöbbet
“Február óta sok dolog történt, annak ellenére, hogy csak néhány hónap van a hátunk mögött nagy sikereket értünk el. Most a kemény munka korszaka jön, de Budapest legerősebb csapatát sikerült összehoznom…” – Mondja Nagy Viktor, aki év elején vette át a Magyar Színház igazgatói székét. Az új feladatról, az elmúlt hónapok tapasztalatairól és a 2024/25-ös évad terveiről számolt be.
Végignézve a szakmai életútját több mérföldkő és jelentős elismerés, nemes feladat van mögötte. Ön miket tart a legmeghatározóbbnak?
Több fontos szakasza is volt munkásságomnak. Az első maga a főiskola, ahol megtanultam a szakmát, majd miután végeztem több helyre hívtak dolgozni. Az első meghatározó munkáim a Madách Színházhoz kötődnek, 1988-1991-ig voltam Ádám Ottó mellett. Majd az Operába kerültem, ahol a Tosca – az egyetemi vizsgaanyagom – 33 évig szerepelt az Opera műsorán.
1991 és 1994 között az Opera főrendezője lettem, többek között rendeztem Aidat is, és közben felépítettem az első budapesti ringet. Mindeközben rengeteg külföldi munkám is volt, Lengyelországba, Ausztriába és Németországba is vittünk darabokat. Meghatározó és termékeny volt ez az időszak, ekkor kezdtem el tanítani a főiskolán is.
1994-től már nem főrendezőként, hanem az Opera főállású rendezőjeként dolgoztam – összesen 17 évet töltöttem ott. Ezt egy szabadúszó időszak követett, majd 2008-tól 2011-ig a Győri Nemzeti Színház igazgatójaként tevékenykedtem. Nagyon szép és meghatározó évek voltak ezek, rengeteg emlékezetes bemutatónk volt. Ezután ismét szabadúszó voltam, később főrendező lettem az Új Színházban, és most pedig itt vagyok a Magyar Színházban, igazgatóként.
Az elmúlt bő negyedévben került a színház élére. Hogyan zajlott a kinevezés, milyen érzés a színház élén állni?
Addig mindig minden szép és jó, amíg az ember csak izgatottan várakozik és meg nem nyer egy ilyen pozíciót (mondja mosolyogva). Mindig az a hosszabb folyamat, amíg az ember eldönti, hogy pályázni fog, bevallom én nagyon későn döntöttem el, csak valamikor augusztusban adtam be a pályázatomat. Természetesen jólesett és örültem neki nagyon, hogy megnyertem, de meg kell mondanom, hogy utána egy-két napig nem tudtam aludni. Voltam már hasonló helyzetben, össze kell kapni ilyenkor magát az embernek, csapatot szervezni és együtt megvalósítani a kitűzött célokat.
Hogy állnak most a munkafolyamatok?
Szerintem egyre jobban, hiszen túlzás nélkül mondhatom, hogy Budapest legerősebb csapatát sikerült összehoznom. Most a kemény munka korszaka jön. Február óta is sok dolog történt, volt egy előadásunk a stúdióban, felújítottuk és bemutattuk a Rómeó és Júliát, részt vettünk társadalmi szerepvállalásban is, mint az Alkoss szabadon gyermekrajz kiállítás. Annak ellenére, hogy csak néhány hónap van a hátunk mögött nagy sikereket értünk el.
Mire számíthatunk a következő évadban, mi a színház víziója?
Van egy hosszabb és egy rövidebb távú vízió. Elsősorban egy erős brandet szeretnénk felépíteni a színháznak, kiemelve azt, hogy mi egy ifjúsági és családi színház vagyunk. Hat hónapos kortól százéves korig mindenki számára élvezhetők az előadásaink. Mivel repertoárszínház vagyunk, ezért több sikeres darabot műsoron tartunk az előző ciklus előadásai közül, ezek mellett pedig természetesen minden évadban szeretnénk újakat hozni a nagyszínpadra és a stúdióba egyaránt.
Milyen darabokkal készül a 2024/25-ös évadban?
Az új évadban két felújítás lesz és készülünk három bemutatóval is. Az első mindjárt egy ősbemutató, Mark Twain Koldus és királyfi című művéből Tolcsvay László és Müller Péter Sziámi ír színpadi adaptációt, én fogom rendezni a musicalt és december 6-án mutatjuk be. Ez a musical igazi családi előadás lesz, tele szuper dallal és gyönyörű díszlettel.
Ezt Eperjes Károly rendezésében a Hamlet követi a nagyszínpadon, február 7-én mutatjuk be a világirodalmi klasszikust. Fontos része a Magyar Színház víziójának, hogy minden évben bemutassunk egy olyan klasszikust, ami a gimnazistákat és egyetemistákat célozza meg elsősorban, mégpedig azért, hogy korhű előadásokkal is találkozzon az ifjúság. Azért is választunk ilyen ikonikus darabokat, mint a Rómeó és Júlia vagy a Hamlet, mert ezeken keresztül próbáljuk megszerettetni a klasszikus drámairodalmat. Az évadban bemutatjuk Charlie Chaplin A kölyök című filmjéből készült musicalt, Pozsgai Zsolt (szöveg) és Nagy Tibor (zene) közreműködésében és az én rendezésemben.
Tavasszal visszahozzuk Eperjes Károly főszereplésével a felújított Legyetek jók, ha tudtok című előadást. Végül, de nem utolsó sorban pedig felújítva visszatér a hatalmas sikernek örvendő Rumini is. Ez egy izgalmakkal teli mesejáték, főként az általános iskolásokat megszólítva, de garantálhatjuk, hogy az egész család számára tökéletes kikapcsolódást jelent.
A nagyszínpadi darabok mellett természetesen a stúdióba is hozunk új előadásokat, Hamvas Béla, A bor filozófiája esszégyűjteményéből készül előadás, és Eperjes Károly, Az igazat mondd ne csak a valódit című estje is látható lesz. Babaszínházi és színházi nevelési előadásaink is nagy hangsúlyt fognak kapni, ennek keretében új interaktív előadás bemutatójával készülünk: Káin és Ábel ringbe száll.
Ezek várnak ránk, a következő évadban biztos, hogy nem fogunk unatkozni, de úgy érzem, hogy ez a társulat könnyedén fogja venni a nehéz akadályokat is és jól fogunk teljesíteni.
A hosszútávú célok közül mit emelne ki?
Babonás vagyok! A színházi világban az ötlet ér a legtöbbet, ezért még nem árulok el részleteket.